A beporzásban is résztvevő denevérek

A beporzásban is résztvevő denevérek


2021-ben Új-Zélandon a denevér lett az ÉV MADARA, s ennek kapcsán arról is sokat cikkeztek, hogy sajnos a denevérek bizonyos fajtái is veszélyben vannak. Egy denevérvédő szervezet, a Bat Conversation International, rövidítve: BCI évek óta azon munkálkodik, hogy kihalásukat megakadályozzák, ezért létre is hozták a DENEVÉREK VILÁGNAPJÁT, ami minden évben április 17-én van. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet a denevérekre, és megismertessék a nagyközönséggel, hogy mennyire fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában.

A denevérek az emlősök osztályának egyik rendje. 19 család és mintegy 939 ma élő faj tartozik a rendbe.

Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed. Mivel bőrszárnyuk nem ereszti át a levegőt, röptük különbözik a madarakétól. Az emlősök között egyedül állnak abban, hogy térdüket nemcsak befelé, hanem kifelé is képesek mozgatni, ami szükséges a leszálláshoz és a fejjel lefelé függéshez. Ebből következően lábujjaik sem előre-, hanem hátra néznek. A földön csak üggyel-bajjal mozognak. Éjszakai állatok. Napközben fejjel lefelé csüngenek faodvakban, barlangokban, padlásokon. Fogazatuk elkülönült metsző-, szem- és őrlőfogból áll, de valamennyi fog tűhegyes. Tépőfoguk nincs. Látásuk gyenge, ultrahangok segítségével tájékozódnak oly módon, hogy az általuk kibocsátott ultrahang az eléjük kerülő tárgyakról, rovarokról visszaverődik, és ezt érzékelik. Az ultrahang frekvenciája fajonként különböző, általában 35–105 kHz közé esik, de egyes fajoknál elérheti a 200 kHz-et is. A közönséges denevér a száján át, a patkósorrú denevérek a hártyás orrukon bocsátják ki az ultrahangot.

Európa valamennyi denevére hosszabb-rövidebb téli álmot alszik, amelynek időtartama a külső hőmérséklettől függ. Enyhe teleken az alvás csupán néhány hétre korlátozódhat. A délen élő denevérek az eltérő éghajlaton rövidebb ideig alszanak, mint a hidegebb tájakon lakók. A nagy denevérek csak Afroeurázsiában és Ausztráliában élnek, viszont a kis denevérek az egész Földet benépesítik. A kis denevérek között vannak növényevők, amelyek gyümölcsökkel és virágporral táplálkoznak, halevők, vérszívók, de többségük rovarevő. A hazai denevérek elsősorban a téli szállás iránt támasztanak igényeket: fontos, hogy itt óvva legyenek a fénytől, az erős hőmérséklet-ingadozásoktól, és a levegő páratartalma is elég magas legyen, hogy a denevérek a téli álom idején ne száradjanak ki. Testhőmérsékletük teleléskor, valamint a nyári hidegfrontok során jelentősen lecsökken. Hosszabb téli meleg időszakok alatt néhány faj megszakítja a pihenést, sőt, még táplálkozik is. A legtöbb denevérfaj társasan él, csak néhányuk pihen magányosan. Ezek saját revírt (vadászterület) tartanak, ahonnan elűzik a betolakodókat. Tavasszal számos nőstény gyűlik össze az arra alkalmas üregekben és barlangokban, utódaikat az ilyen, úgynevezett kölykezőszállásokon hozzák világra. A hímek ez idő alatt egyedül vagy kisebb csoportokban a környéken tartózkodnak. Az európai denevérállományok nagy része erősen csökken. Ennek legfőbb oka a rovartáplálék, a téli szállás, a kölykezőhelyek és a nyári szállások megfogyatkozása, valamint a zsákmányállatokból a szervezetükben felgyülemlő, emberi eredetű szennyeződések. Magyarországon valamennyi denevérfaj védett. Mesterséges denevérodúk kihelyezésével olykor segíthetünk néhány veszélyeztetett fajon.

 

Két fő csoportjuk:

  • Nagy denevérek vagy repülőkutyák. Többségükben gyümölcsevő trópusi állatok.
  • Kis denevérek. Ezek az Európában is jól ismert rovarevő denevérek.

 

A denevérek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában: Egyrészt a rovarok gyérítésével segítenek a természetes egyensúly fenntartásában. Másrészt pedig a gyümölcsökön, virágporon és nektárokon élő denevérfajok 67 növénycsaládnak a kizárólagos beporzásáért felelnek. De emellett 3000-nél is több olyan növényfaj ismeretes, amelyek magjait elsősorban a denevérek hordják szét.

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Pixel-mixel / Pixabay

Tetszett a cikk?

 

MézVilága cikkek

A nektárral IS táplálkozó madarak
Beporzók, Madarak
A nektárral táplálkozó madarak a táplálékul szolgáló növény megporzásában játszanak nélkülözhetetlen szerepet.
A világ legfontosabb élőlénye
Méhvédelem, Méhek veszélyben
Egy városi legenda szerint a híres tudós, Albert Einstein egyszer kiszámolta, hogy amint kipusztulnak a méhek, az e ...
Méhész vagy? Mutatkozz be nálunk ingyen!
Méhészet, Magyar termelők / méhészek
Csatlakozz hozzánk és oszd meg velünk tudásodat, termékeidet! MUTATKOZZ BE NÁLUNK TERMELŐKÉNT vagy MÉHÉSZKÉNT!
A mézet termelő méhfaj
Méh cikkek, Méhekről
A háziméh megporzó tevékenysége miatt az egyik legfontosabb haszonállattá vált.
A méhek "isszák" a könnycseppet
Méh cikkek, Egyéb cikkek
A 28 éves nő sírt gondozott éppen, amikor valami a szemébe repült. Az orvos megdöbbent, amikor látta, mi az.
Virágméz
Méz Világa, Méz fajták
A virágméz vegyes virágokból előállított méz, amelyek egyaránt lehetnek értékes mezei virágok és gyógynövények is.
A világ legszebb méhe
Méh cikkek, Méhekről
Ausztráliában él a világ legszebb méhfaja, amely színében teljesen eltér hagyományos társaitól.
Méhekkel borította be testét a filmsztár
Méhvédelem, Hírességek a méhekért
Angelina Jolie rengeteget tesz azért, hogy világunk jobb hely legyen, egyik küldetésének tekinti a méhek megmentését.
Mire jó a méhviasz?
Méz Világa, Mézes extra
A méhviaszt már az ősember is alkalmazta, de vajon mire lehet még felhasználni? Írásomból kiderül.

További cikkek »

 

....